Azoknak uzenem akik otthon a hosegriadoval megfuszerezett arhullamok kozott vergodnek hogy nalunk meg mindig csak tavasz van. Anyam minden reggel morog az orra alatt, mielott kimegy az erkelyre dohanyozni, hogy az eszkimokat meg mindig nem mutattam meg neki, pedig tuti hogy itt elnek. Szamomra annyira nem zavaro, ha nem esik az eso nekem az mar jo. Multheten Anyumat atkuldtem Ferjem rokonaihoz, akik kozul az aposom legalabb beszel magyarul. Vancouver Island/Victoria csodalatos hely, meg neki is tetszett. Az volt a terv, hogy szombaton atkelek a nagy vizen, egyutt elmegyunk a Butchart Gardenben es aznap visszahajozunk. Igenam, de valami Navy unnepseg volt Victorian, igy hiaba erkeztem az indulas elott fel oraval, igy is csak egy oraval kesobbi (azaz masfel oras varakozas) utan indulhattam volna neki az utnak. .. Nem indultam neki! Egy kedves, erre a helyzetre kialakitott parkolos munkatarssal egyeztettem, hogy adjak vissza a penzem. 2-3 het, de legalabb visszakapom. Valoszinuleg. Igy eljutottam a magyar boltba, piroska szorp, tarhonya, egyeb jo tesztak. Utana egyedul elbandukoltam a kedvenc kerteszetemben, ahol nagyon olcson tudtam volna egyszeru levendulat venni HA korabban nem vettem volna nagyon dragan egy nemesitett fajtat, mondvan hogy ott-akkor az egyszeru fajta nem tetszett. Impulsive shopping.
Edesanyamnak meg van par napja az itt, utana vasarnap este indul haza. Remeljuk hazafele is besegit valaki, kulonben nem tudom hogy fogja megtalalni a megfelelo kaput. A problema az hogy nem is probal eligazodni, hanem eldontotte hogy neki ez nem megy. Es lass csodat. Tenyleg nem megy neki.
Csaladlatogatasbol egyebkent van eleg. Az alberloinknek is itt van a huga meg az anyukaja. Elore megkerdezte nem baj e. Azon kivul hogy meg nem altak at a helyi idore, igy hajnalban focit neznek es az alattam levo szobaban eljeneznek es/vagy hangosan sohajtoznak.... Azon kivul nem baj:) Meg sem kell neznem a vegeredmenyt, az eljenzes/sohajtozas aranyabol kitalalom hogy nyertek vagy veszitettek a koreaiak.
Mult het vasarnap kegyes volt hozzank az eg, es Seattle-ben sutott a nap. Edesanyam Amerika szent foldjere vetette a labat. Egy foldalatti kiallitasra vittuk el, ami egyebkent szerintem nagyon erdekes volt, a tortenet miatt, viszont abbol o egy szot sem ertett, nezelodni meg annyira nem lehetett, mert olyan volt mintha ovohelyen maszkaltunk volna. Ugyhogy egyfolytaban coccogott, magyarul megjegyzeseket tett, pofakat vagott, majd vegul feladta es leult egy padra hogy o megvar minket. Mivel az ido szoros volt, igy csak gyorsan grab something to eat, es indultunk vissza a hatarhoz mivel vasarnap mindig oras sorok voltak. Most sem volt ez maskent. Meleg is volt, amit en jelenleg nagyon elvezek, mert sokat faztam mar mostanaban. Egy oras cammogas utan visszaertunk Kanada szent foldjere, majd itthon leultunk, es jol elbeszelgettuk az idot, ugyanis Viki baratnom aki honapokat toltott otthon nemreg jott haza es rengeteg meselnivaloja volt. Csak ult, es meselt.
A munkahelyemen a 22-es csapdaja van. Nagyon nem szeretek ott dolgozni, es ez szerintem kihat az egesz letemre. Viszont a penz amit itt keresek nagyon jol jon, hogyne jonne jol. Viszont azt hiszem van eleg sporolt penzunk... Majd meglatjuk, de nagyon nem jo ugy ahogy most van. A kozvetlen fonokomnek mar elkezdtem adagolni hogy nekem ez nagyon nem tetszik hogy az epitkezes leallt, es engem pedig atraktak az egyik konyvelo keze ala papirt tologatni. Ez megint az a munka amire soha nem vagytam. Agy nelkul szamitogepet utogetni, es kozben nalam gyengebb-agyu konyvelo b*szogatasat elturni. Szoval kilepek.... Ahogy Berti visszajon a biblias taborbol kilepek!!!
